DESIGNED BY JOOMLATD

Keresés

Eseménynaptár

info :
Published menu link to the component iCagenda not found!
October 2017
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Sunday, 29 January 2017 12:05

Mustármagnyi hit

Rate this item
(0 votes)

1Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt, 2és íme, odament egy leprás, leborult előtte, és ezt mondta: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz. 3Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: Akarom. Tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától. (Mt.8,1-3)

Jézus földi szolgálatáról szóló beszámolók rendjén a nagy lélegzetvételű Hegyi beszédet követően olvasunk először konkrét gyógyításról, ahol az evangélista megjegyzi, hogy az első ilyen eset egy leprás teljes megtisztulása volt. Ez a mozzanat áll a mai igehirdetés középpontjában. Mielőtt azonban elkezdenénk a történtekre fókuszálni, időzzünk egy keveset az előzményeknél.

Máténál három fejezet foglalkozik Jézus nagy tanításával, a Hegyi beszéddel. Közvetlen előtte említi meg Máté azt, hogy miként indult el Jézus földi pályáján. A színre lépés a Jordánnál kezdődött a bemerítkezéssel, majd folytatódott az első nagy ütközettel, a pusztai megkísértéssel. Ezek voltak Jézus földi szolgálatának hivatalos belépői.

Ezt követték a tanítások, az első tanítványok elhívása, majd a gyógyítások. Jézussal tehát a nagyközönség először úgy ismerkedik meg, mint Aki meghirdette az Isten országának eljöttét. Magyarán Jézus először nem gyógyítással, hanem igehirdetéssel hívja fel magára a figyelmet.

Jézus szavainak súlya van, sőt ahogy azt a tömeg érzékeli, hatalma is. Izráel eddig is hallott már tanítást, de egyik sem volt hasonló ahhoz, ahogyan Jézus tanított. Máté a következő szót használja annak kifejezésére, hogy mit érzett a tömeg a hegyi beszéd után: álmélkodtak. Az eredeti szöveg értelmében így lehetne visszaadni mindazt, amit Jézus beszéde eredményezett: megdöbbentette, megrendítette, bámulatba ejtette, elbódította, nyugtalanította őket. Vajon ma is megtörténik mindez velünk, amikor Jézust hallgatjuk, vagy reánk már nincs ekkora hatással?

Miért mondtam el mindezt? Elsősorban azért, mert a leprás története azzal kezdődik, hogy amikor Jézus lejött a hegyről nagy sokaság követte. Nem szeretnék elmenni észrevétlenül e megállapítás mellett, mert úgy érzem egyáltalán nem másodlagos. Ha az lenne, az evangélista nem tartotta volna fontosnak megjegyezni mindezt.

A bámulatba ejtett tömeg egyelőre nem tud elszakadni Jézustól. Nem csoda, hiszen kényes dolgokat is érintett tanításában. Gondoljunk csak a törvény messiási értelmezésére. Olyan ajtókat nyitott ki itt Jézus, amiről eddig az embereknek nem volt tudomásuk. Új megvilágításba helyezte a Törvényt.

Az adakozás, imádság vagy böjt kapcsán pedig olyan dolgokat tárt fel, amivel mintha a farizeusokról szerette volna lerántani a leplet. Meg is volt a böjtje a továbbiakban mindezeknek Jézus farizeusokkal való viszonyában.

Kétség kívül a hegyi beszéd lényege a keresztyénség eszenciája. Bár magasra teszi a mércét, amit követőinek meg kellene ugraniuk, de itt mégsem azt tapasztaljuk, amivel később majd szembesülnie kell az Isten Fiának, hogy kemény beszéde miatt, sokan hátat fordítanak Neki, hanem arról olvasunk, hogy nagy tömeg követte őt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez itt még nem a teljes elköteleződést jelenti, hanem sokkal inkább azt, amit az előbb említettünk: Jézus bámulatba ejtette a hallgatóságát, akik nagy számban utána mentek, mert kíváncsiak voltak a folytatásra.

A folytatás. Jézus nem csupán tanít, nem csupán beszél, hanem cselekszik, gyógyít, ez esetben szabadít. Nem marad fenn a szószéken, hanem lejön a hegyről, lejön a magaslatról, alászáll hozzánk, nyomorultakhoz, betegekhez, tisztátalanokhoz, hogy segítsen. Isten Igéje ma is cselekszik, nem csupán szól, megszólít.

Figyeljük meg a történet főszereplőjét. Egy leprás, tisztátalan, ott és akkor gyógyíthatatlan, reménytelen, kirekesztett ember aki, lassan de biztosan várja a halált. Vagy mégsem?

Jézus megjelenése reményt hoz, kimozdít halálra ítéltségünkből illetve elszigeteltségünkből. Itt ez a leprás, akiről Máté azt írja: odament, leborult és megszólította Jézust. Pedig a törvény értelmében az ilyen tisztátalan és fertőző betegnek távol kellett magát tartania az emberektől, s ha esetleg szembe találta magát valakivel, akkor egy csengettyűvel és hangos kiáltással kellett a veszélyre felhívja a közeledő figyelmét, így kiáltva: tisztátalan!

Hangsúlyos itt az, hogy nem Jézus közelít hozzá, Ő csak lejön a hegyről, alászáll a szükséget szenvedőkhöz, hanem a reményvesztett, gyógyíthatatlan ember áll oda Krisztus elé.

Szentlelke által Jézus ma is ott van a reményvesztettek közelében. Nagy kérdés, hogy el tudunk-e indulni feléje, oda tudunk-e menni Hozzá, le tudunk-e borulni Előtte, és végül meg tudjuk-e szólítani Őt? A gyógyulásunk függ mindezektől!

Feltűnő itt számomra az is, hogy semmit nem olvasni a tömeg reakciójáról. A leprát nem lehetett elkendőzni, mert sajnos nagyon látványos betegség volt. Mégsem tör ki tömeghisztéria. Jézusnak nem kell senkit sem megnyugtatnia. Mintha hirtelen az előző kép – nagy sokaság követte Őt – egy intim belső együttlétre zsugorodna. Az ember ebben a találkozásban már el is feledkezik a nézőközönségről. Szinte lélegzetvisszafojtva szemléli ezt a különös találkozást.

Az Orvost szemléljük, aki betegségeinket viselte. Mi indíthatta útnak ezt a reményvesztett embert? Elég nehéz erre a kérdésre válaszolni. Jézust nemigen ismerhette. Elég nagy valószínűséggel azt is megállapíthatjuk, hogy lemaradt a hegyi beszéd élményéről, mert tisztátalan lévén nem mehetett ekkora tömeg közé a törvény értelmében.

Máté úgy számol be erről az eseményről, hogy ő az első leprás, az első komoly betege Jézusnak. Nem hallunk ennek előtte semmit sem arról, hogy valakit sikerült volna már meggyógyítania ebből a halálos kórból. Egy dolgot lehet ebből kiolvasni. Szeretett volna meggyógyulni, mint minden súlyos beteg és még nem veszítette el minden reményét. A remény hal meg utoljára – szoktuk mondogatni.

Krisztusban pedig megérezte a hatalmat. Az egyik oldalon olyan emberek állnak, akiket Jézus bámulatba ejtett a tanításával, a másik oldalon egy olyan ember áll, aki az egészből mit sem hallott, de Benne látja egyetlen lehetőségét az új életre. Elgondolkodtató kép nemde?

Ott vagyunk mi, akiket sokszor bámulatba ejt egy-egy igehirdetés, de amint hullámok veszik körül életünket kiderül, hogy csak élmény-keresztyének vagyunk, akik még nem tudták élő hittel elfogadni azt, ami lebilincselte őket. A másik oldalon pedig ott van az, aki nem volt ott a hegyen, de reményvesztettségében leborul előtte és így szól: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!

Vajon hányan tudunk mi, igehallgató közönsége Jézusnak így leborulni Urunk előtt, arra kérve Őt, hogy megtisztítson? Bizonyos értelemben mind fertőzöttek vagyunk, bűnben fertőzöttek. Lemondtál már arról a lehetőségről, hogy van Valaki, aki ebben az életben kimoshat téged bűneid leprájából?

Ha akarod Uram, te megtisztíthatsz! Nem az a kérdés, hogy utána tudod-e mondani, hanem az, hogy hittel tudod-e mindezt kérni Tőle?

Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette és ezt mondta: akarom! 

Máté most is hallgat. Bosszantó! Pedig minden bizonnyal ezzel csak annyit akart jelezni felénk, hogy itt nem a kétségbeesetteken van a hangsúly, akik talán felkiáltottak: megérintette, most mi lesz, Ő is tisztátalanná lett?

De ha már ezt felhoztam, válaszolok is erre a felvetésre: igen, tisztátalanná lett, mert amikor Isten Fiában kinyújtotta a kezét és megérintett bennünket, magára vette a világ minden bűnét, betegségét, tisztátalanságát, hogy elhordozza azt és felcipelje a keresztfára így békítve ki az embert Istennel.

AKAROM! Isten akarja a te gyógyulásod, Isten szeretné, hogy ne légy reményvesztett, tisztátalan életű, kirekesztett a bűn által. Neked csak az a dolgod, hogy elindulj felé, leborulj előtte, életed Urának tekintsd Őt és átadd magad Neki, hogy rendelkezzen életed felett. Merd Reá bízni az életed.

Mikor várható a gyógyulásod? Egy nagy betegségből a felépülés mindig hosszú idő, itt azt olvassuk: a lepra azonnal letisztult róla. Amint megléped, amit ez a reményvesztett is meglépett, azonnal megtisztulsz Általa. Ne hezitálj, indulj, borulj le Előtte és kérjed, hogy segítsen. Hidd el, hogy van hatalma!

Pataki Levente

Read 2485 times Last modified on Sunday, 29 January 2017 12:11
TOP
Látogatók