DESIGNED BY JOOMLATD

Keresés

Eseménynaptár

info :
Published menu link to the component iCagenda not found!
July 2018
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Monday, 15 January 2018 06:09

Az év igéje

Rate this item
(0 votes)

Bibliaolvasás: Jel 21,1-8

Alapige: Jel 21,6c

 

„Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen”.

 

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

Gondolom, legtöbben felismerjük e sorokat. Vörösmarty Szózatából idéztem. Mi indított arra, hogy ezen örökzöld magyar vers soraival indítsam igehirdetésem? Az év igéje és annak szövegkörnyezete, hiszen a Jelenések könyvének 21. fejezete egy szebb jövőről, - a magyar embernek egykor sokat mondott ez a két szó - egy boldog, felhőtlen jövendőről beszél. Mióta ember él a földön, s mióta az ember el kell, hogy szenvedje a bűn által megfertőzött élet minden negatív hozadékát, azóta áhítozik arról, hogy egyszer majd jobb lesz az élete.

Vörösmarty annak a magyar embernek az életérzéséről beszél, aki - másik nagy költő óriásunk szavaival élve, - megbűnhődte már a múltat s jövendőt, de aki még reményeket táplál szívében, hogy jönnie kell egy jobb kornak, melyért százezrek ajkán csendül fel naponta az imádság. Csak csendben merem megkérdezni: hol van már a mi imádkozó magyar népünk?

Az optimizmus mellett megszólal ellenben egy szomorúbb jövőkép: Vagy jőni fog, ha jőni kell, /a nagyszerű halál, / hol a temetkezés fölött, / egy ország vérben áll.

A költő azon érzésének ad hangot, hogy vagy egyikben, vagy másikban az embernek része lesz. De ha lesz is egy jobb kor, azt mindenképpen követi majd a halál, ami nem biztos, hogy mindenki számára oly „nagyszerű” lesz, mint ahogy a költő vallja. De valahogy áthatja ezt az egészet az, hogy mi emberek nem tudunk tökéletes világot teremteni, sem egy új világot létrehozni. Sokan álmodtak erről, egyszerű emberek, hadvezérek, kormányzók és diktátorok. De eddig még nem sikerült megvalósítani. Voltak próbálkozások, de még nem sikerült mennyországgá varázsolni a sokszor földi poklot.

Mi egy tökéletes világban éltünk és pokollá tettük az engedetlenségünkkel. Bármennyire is szerettük volna helyrehozni, amit egykor elrontottunk, mert minden próbálkozásunk egy kudarc volt. Lehet, hogy ideig-óráig házunk vagy hazánk lakója lett a béke, de az vagy egy hamis látszat volt csupán, vagy pediglen tiszavirág-életű, felhőtlennek alig mondható ideiglenes boldogság.

Az év igéjének választott Jelenések könyvéből vett részlet egy olyan szebb, még pontosabban tökéletes jövőt vetít elénk, ami immáron nem emberi ábránd hiú reménye, hanem Isten ígérete. A Biblia utolsó könyve ismét rámutat arra az isteni igazságra, hogy amit az ember elrontott, azt csak a Teremtő tudja helyrehozni hatalmas áldozathozatallal.

Sok önpusztítás, háborúk után, az embereknek szinte a semmiből kellett egy új világot felépíteniük, de sajnos a nagy világégéseket követő építkezések egyike sem hozta el a mennyországot, mert noha az ember képes volt arra, hogy újra felépítsen egy gyönyörű romba dőlt templomot vagy éppen parlamentet, vagy teljesen rommá lőtt városokat és falvakat, de képtelen volt arra, hogy újjáépítse saját testének templomát, hogy jellemét megváltoztassa és teljes szívből, lélekből és elméből Isten felé forduljon és Őt szeresse.

Év elején ez az ige a jövőbe láttat. Annak a bizonyos napnak a kiteljesedésére, amikor Isten mindennek új alapot vet. Elmossa ennek a világnak minden gyalázatát, s lefejti az emberi életről mindazt, amit a bűn, az engedetlenség, a megbotlás reá ragasztott. Így év elején sokan tesznek, tettek fogadalmakat. Vannak, akik arra, hogy megjavulnak, mások, hogy kibékülnek régi haragosukkal, vannak, akik azt fogadták, hogy helyrehozzák, amit eddig elrontottak.

De ezen fogadalmak, - ha az ember be is tartja őket - egyike sem lesz tökéletes. Mert aki megbocsát haragosának, az a jövőben újra meg fogja bántani azt, akit a múltban megbántott. Akinek sikerül elindulnia a megjavulás útján, annak állandóan szembe kell majd néznie a kísértésekkel. Akinek pedig esetleg sikerül helyrehoznia a múltban elrontott dolgait, annak akad majd a jövőben olyan dolga, amit ismételten el fog rontani.

Ádám óta mintha belénk lenne kódolva a tökéletlenség. S a tökéletlen ember egyetlen cselekedete, s így az élete sem lehet soha tökéletes. Aki erre már rádöbbent élete során, s szembesült saját tehetetlenségével, az egészen másként recitálja a káté azon kérdés-válaszát, hogy az ember nem képes újjászületni, hacsak a Szentlélek újjá nem szüli őt.

Én nem tudom, hogy ki mit fogadott az újévben, ha egyáltalán megfogadott valamit is. De azt tudom, mert előttem áll a Szentírásban, hogy mit fogadott meg nekünk Isten: „aki a trónon ül ezt mondta: Íme, mindent újjá teszek!

Mit mond erre a pesszimista ember? Unokáink sem fogják látni! És mit mond a hívő ember? Hiszek Uram, légy segítségül az én hitetlenségemen.

Jánosnak, a Patmosz szigetére száműzött szeretett tanítványnak abban a kiváltságban volt része, hogy látó emberré tette őt a feltámadott Jézus. Látta az új eget és az új földet, azt a csodálatos és tökéletes jövendőt, amit az Isten készít a győztesek számára. Kik a győztesek? Akik újévi fogadalmukat teljesítik? Nem, hanem azok, akik minden üldöztetés, minden kísértés, minden gúny és bűn ellenére, reménységüket és hitüket a kegyelmes Istenbe vetik.

János láthatta azt, amiről mi csupán olvasunk. Látta, hogy miként hozta helyre Isten ezt a velejéig megromlott világot. Elsők között lehetett tanúja annak, még a száműzetése előtt, hogy Jézus miként építette fel három nap alatt azt a Templomot, amit az emberi gyűlölet és hitetlenség lerombolt.

Ez is egy addig nem látott új élet volt. Majd egy látomásnak köszönhetően láthatta a férje számára felékesített mennyasszonyt. Az új Jeruzsálemet, ami semmiben sem hasonlított a régihez. Az új Jeruzsálem és annak lakói már nem e bűnös világ keretei között tengették napjaikat. Az Isten volt az, Aki letörölt a szemükről minden könnyet az által, hogy megszüntette azokat a tényezőket, amelyek addig beindították az emberek könnycsatornáit: egy olyan jövőbe engedett Isten bepillantást, ahol az emberek már nem tudták mi az a halál, betegség, gyász, fájdalom.  

Szinte el tudom képzelni lelki szemeim előtt azt a Jánost, aki ezeket látva szinte megdermedt, mert bizonyára a látvány és az azzal együtt járó érzés olyannyira a hatalmába kerítette, mint egy másik történet, azon a bizonyos megdicsőülés hegyén, ahol szerettek volna hajlékot építeni, hogy ne kelljen szembe nézni a földi golgotával.

Jézusnak szinte fel kellett ráznia azt a Jánost, aki ebből az álomból nem nagyon akarhatott felébredni. „Írd meg, mert ezek a beszédek megbízhatók és igazak”. Meggyőződésem, hogy lehetetlen emberi szavakba foglalni mindazt, amit ott és akkor János átélt és érzett.

Jézusban, aki a kezdet és a vég, összeér az emberi élet kezdete és vége: a bűnbeesés és annak helyrehozatala. Amint látjuk, e kettő között kitörölhetetlenül ott van az asszonynak magva, az Embernek Fia, a Messiás, a Megváltó, a mi Urunk Jézus Krisztus.

Ő az, Aki szólt egykoron, s Jánosnak köszönhetően szól ma is a Jelenések könyvén keresztül mindenkihez: „Én adok a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen”. Mit kell nekünk ebből elsősorban elraktároznunk, s mint az év igéjét, üzenetképpen magunkkal vinnünk?

Először is azt, hogy mindaz, ami a tökéletes élettel van összefüggésben, s aminek a jelzői közé sorolhatjuk nem utolsóként az „örök” jelzőt, azt csakis Isten tudja nekünk megadni és biztosítani. Bármennyit is fejlődhet az emberiség, soha nem fogja tudni kidolgozni a tökéletes és örök élet titkát. Új életet hozhat létre a Holdon vagy a Marson, de az akkor is magán fogja hordozni Ádám ujjlenyomatát. Az pedig egy visszaeső büntetett előéletű ember ujjlenyomata.

Csakis az képes teljesen újat és tökéletest alkotni, akihez nem tapad bűn.

Én adok – mondja Isten. Mit ad? Az élet vizét. Aki az örök élet elixírét keresi, az hiába indul útnak magyar népmeséink szereplőinek a nyomdokán, hogy megtalálja azt. Nincs más út csak az Isten útja. Én vagyok az út – mondja Jézus.

És van itt az igében még egy nagyon lényeges szó, kifejezés. Az ingyen. Semmivel sem tudod megvásárolni a boldogságot, az új életed, az örök életed. Ő azért fizetett, hogy te ingyen megkaphasd. De egy percre se feledd, amit neked ingyen ad, azért Ő nagy árat fizetett.

Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz. De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak a tűzzel és kénnel égő tóban lesz a helye: ez a második halál.   

Pataki Levente

Read 1488 times
TOP
Látogatók