DESIGNED BY JOOMLATD

Keresés

Eseménynaptár

info :
Published menu link to the component iCagenda not found!
June 2018
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Sunday, 25 March 2018 07:31

Rézkígyó versus Emberfia

Written by 
Rate this item
(0 votes)

 

Bibliaolvasás: 4Mózes 21, 4-9

Alapige: János 4,14-15

Ember tervez, Isten végez. Mennyire igaz ez Jézusra nézve is, Akinek az életét az emberek mindvégig megpróbálták átírni a maguk elvárásainak értelmében. Bele sem merek gondolni, mi lett volna velünk, ha Isten egyszer is engedett volna nekünk. Az embereknek terveik voltak Jézussal, főleg azt követően, hogy felfedezték természetfeletti erejét, hatalmát. Számtalan esetben próbálták befolyásolni, hogy teljesítse kéréseiket, elégítse ki mindennapi igényeiket. Azonban senki sem tudta az isteni forgatókönyvet átírni. Erről mindvégig gondoskodott a „forgatókönyvíró”.

Virágvasárnapot írunk. Minden az isteni terv szerint halad. Közel van az emberiség a megváltáshoz – még ha nem is sejti. Hozsánna, áldott, Aki az Úr nevében jön.

Jézusnak mindvégig egyetlen ellensége volt csupán, akivel számtalanszor szembe kellett szállnia. Az a sátán, aki páratlan bravúrral próbált még a tanítványokban is elrejtőzni, hogy így, álruhában kísértse meg az Emberfiát. Isten Fia előtt azonban, egyetlen megváltást meghiúsító próbálkozás sem maradt rejtve, mert minden esetben felismerte a sátán támadását. És sikeresen vissza is verte azt.

A mára kijelölt ige nem a bevonulás epizódjának részleteit írja le, hanem egy személyes beszélgetés során mutat rá arra, hogy mi lesz a jutalma annak, aki hisz a Messisában. Ez a személyes beszélgetés Jézus és Nikodémus, a zsidók egyik főembere között zajlik. Itt minden szónak súlya van, mert utat mutat számunkra az örök élet felé.

Jézus Golgotán át vezető útja nyitja meg előttünk a lehetőséget a mennyország felé. Neked csak fel kell tudnod nézni a kereszten érted szenvedőre. Ha ezt hittel teszed, ha el tudod fogadni, hogy ott minden személyesen érted történik és rólad szól, akkor érted meg teljes valójában Jézus életének minden egyes epizódját, így a bevonulást is.

Nikodémus azt az embertípust személyesíti meg számunkra, aki sok mindent tud, a Messiás személyét illetően, ellenben éppen a lényeget nem érti. Jó úton halad, ami az igaz hit birtoklását illeti, hiszen ahogy a káté fogalmaz: az igaz hit részben biztos ismeret, de szívbéli bizalom is egyben.

Mi is rendelkezünk egy fajta ismerettel. „Tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem cselekedheti ezeket a jeleket, csak ha az Isten van Ő vele”. Ellenben az ismeret önmagában még nem segít megérteni, hogy mi miért történik.

A Szentírást nem lehet úgy olvasni, mint egy közönséges könyvet, mert annál jóval több. A Könyvek Könyve. Semmit nem érek azzal, hogy betéve ismerem az összes ó- és újszövetségi történetet, mert lehet, hogy a leckét tudom, de a lényeget, a dolgok értelmét még mindig nem fogom fel.

Nikodémus is, mint Izráel tanítója, hasonló cipőben járt. Jézus ezt meg is erősítette a vele folytatott párbeszédben. Sok mindent tudsz, de a lényeget nem érted. Vajon számunkra mi a fontosabb? Az, hogy tudjuk, ismerjük a történeteket, vagy pedig higgyük mindazt, amit ezek által Isten meg akar velünk értetni?

Virágvasárnap üzenete el van rejtve ebben a beszélgetésben, mert az ünnep lényege nem abban áll, hogy Jézus igénybe vesz egy szamarat, hogy azzal vonuljon be Jeruzsálembe.

A bevonulás lényege, hogy minél többen higgyenek Benne, mint megígért Messiásban, hogy így örök életük legyen.

Jó pap holtig tanul– tartja a mondás – s most Nikodémus is ezzel találja magát szemben. Izráel tanítója itt a Mestertől tanul, aki rámutat egy olyan történelmi epizódra, ami nemsokára meg fog ismétlődni. A történelem ismétli önmagát! A kérdés azonban az, hogy megértjük-e ezeknek az állandóan megismétlődő dolgoknak a lényegét?

Jézus a választott nép pusztai vándorlásának egy nagyon meghatározó pillanatáról beszél. Egy sokadik kiborulásról, amikor az emberek elvesztik a türelmüket, a hitüket, összetörik a reménységük, s ismét perbe szállnak Istennel és Mózessel. Az életüket megmentő mennyei eledelt, a mannát, hitvány eledelnek tartják, megunták. Már semmit sem jelent számukra a csodálatos szabadulás, a különleges gondviselés.

Ellenben nem csupán a nép veszíti el a türelmét, hanem az Úr is. Vannak élethelyzetek, amikor nehéz az embernek észrevenni, felfedezni a sok próba között a jót. A nép itt teljesen eltekint attól, hogy bár erőt próbáló a pusztai létforma a maga mindennapos kihívásaival, de nincsenek egyedül, magukra hagyva, mert velük van a Gondviselés. Azt hiszem ismerős az életérzés, amikor másokat hibáztatunk, bűnbakot keresünk, mint Izráel, akik Istent és Mózest szidták a kialakult helyzetért.

Mérges kígyókat bocsát Isten az Ő népére és, akit megmar egy ilyen kígyó az menthetetlenül elpusztul, ha csak ismételten nem követi Isten utasításait. Mózesnek egy rézkígyót kell készítenie, azt feltűznie egy póznára, ami azt a célt szolgálta, hogy mindazok, akiket megmart a kígyó, de feltekintettek a rézkígyóra, megmeneküljenek.     

Már megint mi akar lenni mindez? Hát nincs elég nyomorúsága ennek a közösségnek? Miféle kisded játék akar ez lenni?

Ellenben csakhamar kiderül, hogy mindez egyáltalán nem játék, hanem nagyon is komoly dolog. Követni Isten útmutatását és hittel tekinteni az általa elkészített szabadításra.

Nevetségesnek tűnt ez az egész mindaddig, amíg az első ember meg nem szabadult a kígyómarást követően a kínhaláltól. Mit gondolsz, vajon ahogy az emberek rájöttek arra, hogy miként menekülhetnek meg, éltek az Isten által felkínált lehetőséggel? Meg merem kockáztatni, hogy nem mindenki élt vele.

Pataki Levente

 

Jézus dicsőséges bevonulásával elközelített a pillanat, amikor az Ő választott népe ismét bizonyságot tehetett Istenbe vetett hitéről. Persze Jézus előre bocsátotta Nikodémusnak is, hogy ha az emberek nem akartak hinni, mikor földi dolgokról beszélt, hogyan fognak majd hinni, amikor mennyei dolgokat fog kijelenteni.

 

Ma nekünk is hittel kell feltekintenünk arra, Akit bűneinkért keresztfára szegeztek, hogy megmenekülhessünk. Semmi többet nem tehetünk, mert Ő már mindent megtett. Látszólag semmiség így feltekinteni, de hit nélkül nem véd meg bennünket a bűn halálos marásától. Az örök életed múlik ezen. Lehet, hogy a világ számára mindez nevetséges, ahogy az apostol fogalmaz – bolondság. De te maradj meg a hitben! Ámen.    

Read 1079 times
TOP
Látogatók