Magyarkiskapusi Református Egyházközség

A település kezdetei

A település keletkezésének pontos idejére vonatkozólag bár nincsenek pontos adataink, a templom építésének, építése elkezdésének, folytatásának, vagy építése befejezésének állítólagos évszáma (1441) és néhány lakos nevének és évszámának (1439, 1482) megemlítése alapján következtethetünk arra, hogy a települést már a középkorban lakták. Mivel temploma is volt, ez azt jelenti, hogy keresztyén gyülekezet, a reformációig római katolikus közösség lehetett.

A település birtokosai a XV. században szamosfalvi Gyerőffy és a vásárhelyi Gyerőffyek voltak. A Gyerőffy család kihaltával Magyarkiskapus birtokosa a cegei Vas és a szentkirályi vagy topán szentkirályi Gesztrági család. 1792-ben a Gyerőffy-birtokot ketten öröklik, éspedig losonci gróf Bánffy György erdélyi főkormányzó és homorodszentmártoni Bíró Zsigmond. Itt még megemlítendő, hogy 1874-ben a falunak vízimalmot épít homorodszentmártoni Bíró György. A ma romos állapotban levő malom épület falán még épségben megtalálható a tábla és annak felirata.

Reformáció és egyháztörténet

Ha a reformáció századát és a protestantizmus terjedését vizsgáljuk Magyarkiskapuson, elmondhatjuk a következőket: a Gyerőffyek kezdetben az unitárius vallás felé hajoltak. Mikor Gyerőffy áttért a kálvini hitre, az ő áttérésével csaknem az egész Magyarkiskapus magyarsága református lett.

Egy 1606-ban kelt jegyzőkönyv szerint Magyarkiskapus református gyülekezete a szomszédos Nagykapusnak a filiája egyházilag, ez is maradt egészen 1911-ig. Eddig a dátumig a falu nevelői – szellemi vezetését a lévita-tanítók végezték, de a rendes sákramentumos lelkipásztori szolgálatot a nagykapusi református lelkipásztorok látták el.

Az 1902–1903-ban történtek miatt (ebben az évben 150 református gyülekezeti tag baptista vallású lett, ők hozták létre itt a baptista gyülekezetet), a gyülekezet lélekszáma egy esztendő leforgása alatt 600-ról 450-re csökkent.

1911-ben Magyarkiskapus anyaegyházközség lett, és első önálló református lelkipásztorának Nádasdarócról Dr. Bibó Bélát, ottani segédlelkészt hívják meg, aki 30 évet szolgál a gyülekezetben, 1941-ig. (2011-ben a gyülekezet megünnepelte az 1911-ben történtek 100 éves évfordulóját, az önállósítást és az első önálló lelkész szolgálatának elkezdését, annak leszármazottainak meghívásával.) Abban az időben, 1912-ben épült a parókiális épület.

1931-ben Debreczeni László vezetésével lezajlott nagy templomfelújítás alatt kapta a templom a mai arculatát: új szószék, új papiszék, új úrasztala, új padok, új ablakok a hajóba, két új portikus, bejárati rész.

A következő lelkipásztorok sorban következő lelkészek egészen 2003. október 1-ig:

• Nemes Dezső – négy évet szolgált, a II. világháború alatt
• Szabó Géza – harminc évet szolgált, a hely regéit, legendáit gyűjtötte össze az „Igazság Tölgyfája” című könyvében; ő az egyedüli lelkész, aki innen ment nyugdíjba
• Bibza István – öt évet szolgált itt, majd esperes lett Kolozsváron (2021-ben nyugdíjasként a legidősebb, még életben levő volt magyarkiskapusi lelkész)
• Dr. Pap Géza – kilenc évet szolgált, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspöke, akit az Úr 2018. november 13-án szólított magához
• Kállay Dezső – tizenöt évet szolgált (2021-ben tanár a Kolozsvári Teológiai Intézetben)

1. október 1-étől napjainkig e sorok írója, Gombár Sándor lelkész és családja végzi a szolgálatot.

A magyarság tehát főleg református és baptista vallású, néhány család kivételével, akik valamilyen szekta vagy neoprotestáns közösség tagjai. A román lakosság nagy része ortodox vagy görög katolikus, ott is vannak azonban neoprotestáns családok.

A műemlék református templom

Most szóljunk néhány szót a műemlék református templomról, a falu, a község gyöngyéről, kincséről, amely a falu feletti dombtetőn áll, tőle északra helyezett faharangtornyával.

A hajó–szentély térfűzésű templom épületrészei szemmel láthatólag különböző periódus eredményei; ezt támasztja alá az a tény is, hogy a szentélye sokkal magasabb a templomhajónál (román kor és gótika). A templom szerkezeti egységei: terméskő falazású templomhajó, szabályos nyolcszög öt oldalával záródó szentély, a templom nyugati és déli homlokzatához toldott nyitott portikusok. A templom tartó szerkezetét fafedélszerkezet, fakazettás mennyezet a hajóban és gótikus keresztboltozat a szentélyben, terméskő-falazatú haránt- és kereszttartófalak, valamint alapok alkotják. A templomnak két bejárata van, férfi és női (1931-től). A templomot zsindely fedi; ezt 2019 nyarán teljesen kicseréltük.

A templom mennyezetét és egyik karzatát az öreg Umling Lőrinc festette 1742-ben. Ez az ő legrégebbi kalotaszegi alkotása. A templom hátsó karzatát Tordai Asztalos Márton készítette. A hátsó karzat előtt a szószéktől balra van két sírkő. Az egyik Gyerőffy János és Zsigmond tetemei fölé volt helyezve, akik 1603-ban haltak meg; a másik Gyerőffy János síremléke, későbbi időből, meghalt 1619-ben.

A templom kazettás mennyezete és egyik karzata Umling Lőrinc 1742–1743-as munkájának emléke; a kalotaszegi festett famennyezetek egyik legkorábbi, dokumentált alkotása.

Orgonája egy manuálos, négy regiszteres. Felirata: Kolonics István 118-ik műve, Kézdivásárhely 1873. Az orgonát, amely ma is működik, 1924-ben vásárolta az egyházközség. 2006-ban teljesen felújítódott, és ma is működőképes, kíséri a gyülekezet istentiszteleti éneklését.

A templom régi perselye 1743-ból való vasabroncsos hordócska, mely régen oda lehetett láncolva. A gyülekezet felállíttatott egy első világháborús emlékművet, majd 2018-ban egy második világháborús emléktáblát is, a háborúban elhunytak emlékére tisztelet jeleként.

A faharangláb és a harangok

Néhány gondolat a faharanglábról, amelyet szintén zsindely fed. Egy régi korábban a faluban volt, de 1895-től már a templomkertben található. 2020-ban teljesen felújíttattuk.

A harangokról elmondható: két harangja van jelenleg is. A régebbi nagyharang a XVI. századbeli; 1917-ben elnémult, elvitték. Új, jelenlegi nagyharangja 185 kilogrammos, és 1924-ben lett öntve Bibó Béla lelkipásztorsága alatt. A régebbi, kisebbik harang a XVII. századból való; már az is elnémult, megrepedt, helyébe a gyülekezet 2006-ban újat öntetett.

Építészet terén már a múlté a leveles kapu is, egyetlen egy még emlékeztet rá; a mai utcapadok pedig újkeletűek.

Gyülekezeti terem, temető, templomkert

A gyülekezeti terem közösségünk másik istentiszteleti helye. A hétköznapi istentiszteletek, bibliaórák, presbiteri gyűlések, nőszövetségi alkalmak, szeretetvendégségek, öregek karácsonya zajlik itt.

A régi temető a templomkert áttelenében van, de körülbelül 1960-tól a templomkert felső részében levő új temetőt használjuk.

A templomkertben még megemlítendő a két nagy tölgyfa. Ezeket 1898-ban ültették az 1848-as forradalom 50 éves évfordulójára. Ugyanakkor 2017-ben a reformáció 500 éves emlékére a gyülekezet még egy tölgyfacsemetét ültetett a templomkertbe a harangláb mellé. Hadd említsük meg, hogy 2017-ben a reformáció 500 éves emlékére a gyülekezet megünnepelte azt a 17 családot, akik 50 vagy annál több éves házasok. Őket a gyülekezet volt lelkipásztorának, Szabó Gézának a lánya köszöntötte.

Kegyszerek és parókia

Az egyházközség kegyszerei, klenódiumai: aranyozott ezüst úrasztali pohár (1648-ból), kenyérosztó tányér (1759), boroskorsó (1665-ből), két terítő (egyik 1744, másik 1749-ből), keresztelő kanna és tál, amelyeket Bibó Béla lelkész adományozott 1917-ben, egy második keresztelő kanna 2014-ből.

A református egyházközség lelkipásztori lakása 1912-ben épült. 2012-ben a száz éves évfordulóra sikerült újrafedni új cserepekkel. Jelenleg a parókia épülete mellett gazdasági épületek találhatók. Ezek a nyitott, második fásszín kivételével mind 1994-ben épültek Kállay Dezső lelkipásztor szolgálata alatt.

Iskola

A helybéli iskola története. 1551. január 19-én már van Magyarkiskapuson iskola. Ferenc deák kiskapusi mestert ekkor említi egy adós levél. A meglevő feljegyzések szerint 1738-tól 1896-ig felekezeti iskola működött megszakítás nélkül. 1896-tól állami iskola működik két tanteremmel és két tanítóval, mindez a millenniumi év emlékének megörökítésére.

Érdekességként még megemlítendő, hogy 1919. szeptember elsejétől két tanéven keresztül az egyház még működteti felekezeti iskoláját a papilakon 1921. június végéig. A jelenlegi állami iskolában magyar gyermekeink a magyar tagozaton tanulnak. Jelenleg Magyarkiskapuson nem működik semmilyen magyar tannyelvű tagozat, sem óvoda, sem iskola. A magyar gyerekek a szomszédos községbe, Magyarkapusra járnak. Hogy mi lesz a sorsa a magyarkiskapusi magyar iskolaépület tökéletes állapotban levő termeinek, a jövő kérdése.

Népviselet, temetkezés, táj

A magyarkiskapusiak ma is őrzik, és ritkán, inkább ünnepnapokon (a fiatal lányok konfirmáláskor) viselik a messze földön híres kalotaszegi népviseletet.

A temetkezésnél ma is élő hagyomány a keletelés. Az, hogy a sírok keletre néznek, a feliratok a fejfákon is mindenütt a láb felé. A templom és faharangláb között van egy már nem használatos Vince-kripta. Egyébként a Vince családnév a legrégebbi Magyarkiskapuson; ma már legalább kilencféle változata van.

Földrajzi fekvés

A falu földrajzi fekvéséről, helyzetéről és elnevezésekről néhány gondolat, hiszen a falut pompás szépségű tájak övezik. A gyalui kristályos hegység legészakkeletibb részén foglal helyet, ahol a Kapus-patak elhagyja a vadregényes völgyet, azaz búcsút mond a hegyvidéknek.

A Kapus-patakról még annyit: „Lonka” néven folyik le Gyerőmonostorról a határ erdeje között, majd Gyaluban folyik bele a Szamosba. Van, amikor kárt okoz áradásaival; szárazság idején pedig előfordul, hogy kiapad. A Lonka-völgyét hétvégén és nyáron rengeteg kiránduló árasztja el.

A terület legmagasabb pontja a 676 méter magasságú Köves-hegy, majd nem sokkal marad el mögötte a 611 méteres Csonka. A Kapus-patak jobb partján emelkedik a Mihály-tető is, 583 méter magassággal. A falu mellett magasodik Egerbegy felé a „Sátor”. Ez egy nagy sátor alakú hegy, az egészet erdő fedi; a tatárdúláskor a lakosok a hegytetőn sátrakat húzva menekültek a vész elől. Állítólag volt itt egy Vince-pince is, ahová a falubeliek elmenekültek a vész elől.

Megemlítendő a közelben a „Gyerőffy-szöktető”, egy meredek szikla: a regge szerint erről a szikláról szökött le lovával Gyöngyös Gyerőffy, életét veszítve vadászat közben.

---

Magyarkiskapus, 2021. április 21. — Gombár Sándor lelkipásztor